Stresszmegelőzés testre és lélekre való odafigyeléssel

CÉL: a tudatosság erősítése, gondolatok nyugtatása, érzékek nyitása a természet felé, a koncentrációképesség pihentetése

KÖRNYEZET: falu és erdő között átkelés, egyenes talaj, ami jó tartást ad, alacsony zajszint, autóforgalomtól mentes

IDŐTARTAM: kb. 7 perc

ELVÉGZÉS: A gyakorlat elvégzéséhez előnyös a településhez az utolsó métereken teljes csöndben közelíteni, egy megállóhelyet keresni és a csomagot letenni. A lábak vállszélességben, térdet enyhén hajlítjuk, karok lazán lógnak, a fej emelve. Képzeljük el, hogy a lábunkból gyökerek nőnek egészen a föld mélyéig, a fejünk viszont egy madzaggal az éghez van kötve. Lazítsuk el tudatosan az alsó állkapcsunkat és a vállainkat vagy akár más testrészünket is, amelyeknél feszültséget érzünk. Lélegezzünk mélyen egy darabig ki és be és tudatosan figyelje a teste mozgását ég és föld között. Ez a teljesen természetesen dolgozó érzés ami a testtartásra hat (az érzés, hogy egy bizonyos térben tartózkodunk) sokszor a mindennapjainkban nem tudatos.

Hagyjunk időt, beleérezni a térbe és a saját testünkbe –úgy mondva nyissuk ki a bőrünket a környezetünknek. Hangolódjunk rá az erdőre, ahova nemsokára belépünk…

Fordítsuk a figyelmünket a többi érzékszervünkre is:

hagyjuk el szemünkkel a „mindennapi dolgokra“ való összpontosítást, ahol minden élesen egymástól elkülönítünk, szélesítsük a pillantásunk az egész környezetre.

„Nyissuk“  ki ily módon a fülünket és az orrunkat is.

Minden lélegzettel fokozódik az élvezet —