Egészséges táplálkozás, tudatos életvitel!

Az egészségtudatosság alapja tulajdonképpen a táplálkozástudatosság.

Ajánlások az egészséges táplálkozáshoz

Régen nagyszüleink még

  1. Szezonális ételeket ettek. Minden tápláléknak meg van érési ideje, hogy mikor tartalmazza a lehető legtöbb tápanyagot. Régen az ételek nem tartalmaztak tartósítószereket és ízfokozókat, mivel éppen idejében elfogyasztották, ha meg megromlott, kidobták.
  2. Nem diétáztak, de mozogtak. Annyit ettek, amennyit szervezetük kívánt, ezért kiegyensúlyozott volt a táplálkozásuk, és normálisan működött a tápanyagcseréjük is. Emellett pedig megfelelő mennyiségben mozogtak, nem ültek napi tíz órát, így nem rakódott le a fölösleges kalória, nem kellett számlálgatni azokat.
  3. Otthoni ételeket fogyasztottak. Nem rendelték házhoz az ételeket, nem jártak gyorséttermekben, és gyorsfagyasztott pizzát sem vásároltak. Mindenki otthon elkészítette a szezon zöldségekből-gyümölcsökből és házi tenyésztésű húsból készített friss, egészséges ebédjét tartósító szer és ízfokozó nélkül.
  4. Nem ismerték a génmódosítót és stabilizátorokat. Nem kellett az üzletben százféle felvágott közül válogassanak, hanem mindenki elkészítette otthon a saját maga kolbászát, sütött húst vagy tojást, és ette a házi zsírt, mely a jelenleg kapható margarin-kínálatnál még mindig egészségesebb. A húsleves pedig nem hormonokkal és antibiotikumokkal kezelt tyúkból készült.

Kiskertek népszerűsítése

Magyarországon egyre népszerűbb az otthoni gazdálkodás elterjedése. Cél, hogy a következő generáció számára átadják a még meglévő tudást. Az önellátás kiemelkedő lehetőség arra, hogy minőségi, vegyszermentes, maximálisan ellenőrzött élelmiszereket fogyasszunk.

A konyhakert művelése által egészségesebb élelmiszereket fogyasztunk, az ápolt konyhakert a ház dísze is egyben, célt ad a lakóknak, levegőre viszi őket, munkát, hasznos időtöltést és rendszeres mozgást biztosít. A kert pozitív velejárója, hogy motiválják a szomszédokat, elmélyítik a kapcsolatokat, hiszen megbeszélik egymással, ötleteket, magokat cserélnek. Fontos, hogy életben maradjanak a régi tájfajták.

A sikerélmény is motiváló tényező. Az önellátás és a kisgazdálkodás, nem csak ételt ad, de esztétikai örömöt is, jó példát ad környezetünknek, cselekvésre ösztönöz, és helyet ad más élőlényeknek is.

Recept

Tipikus magyar étel: a lecsó

A lecsó számos magyaros étel alapja, jellegzetes zamatát a makói vöröshagyma, a vékony héjú, magyar zöldpaprika (amely sárga színű) és a finom, kissé csípős magyar fűszerpaprika adja.

Hozzávalók: 4 személyre

  • 500 g paradicsom
  • 1 kg zöldpaprika
  • 2 nagy fej hagyma
  • 100 g füstölt szalonna /kihagyható/
  • 2 ek. olaj vagy mangalica zsír
  • 1 kk. enyhén csípős pirospaprika
  • só /ízlés szerint /

A paradicsomot 2 percre forró, majd jéghideg vízbe dobjuk, meghámozzuk, szeletekre vágjuk. A zöldpaprikát megmossuk, kicsumázzuk, ereit és magjait eltávolítjuk, aztán vékony szeletekre szeleteljük. A hagymát meghámozzuk, és apróra felkockázzuk.

A szalonnát ugyancsak apró kockákra vagy vékony csíkokra vágjuk, az olajhoz adjuk, és mérsékelt tűzön zsírjára pirítjuk. Belerakjuk a hagymát, kicsit pároljuk, / vöröshagymát üvegesre dinszteljük /majd levesszük a tűzről, megszórjuk a pirospaprikával, rádobjuk a paradicsomot, ízlés szerint sózzuk, aztán visszatesszük a tűzre, és néhány percig fedő nélkül forraljuk-sűrítjük. Beleforgatjuk a zöldpaprikát, majd félig lefedve, mérsékelt tűzön puhára főzzük, sózzuk. Petrezselymes burgonyával, párolt rizzsel vagy friss házikenyérrel kínáljuk.

A paprikával egy időben adhatunk hozzá 200 g felkockázott cukkinit vagy padlizsánt is. Ez utóbbit előzőleg 30 percre erősen besózzuk (hogy kesernyés levét kidobja), majd leöblítjük.

Félszáraz fehér- vagy vörösbort, fröccsöt ajánlunk hozzá.